A szapora szívverés, a felületes légzés, az izomfeszülés, a rossz alvás és az ingerlékenység mind a stresszhez, mind a szorongáshoz tartozhat. Belülről nézve nagyon hasonlónak tűnhetnek. Mégis fontos a különbség, mert nem mindig ugyanaz a következő hasznos lépés.
A stressz gyakran akkor jelenik meg, amikor a rendszer túl sok terhet cipel túl sokáig. Határidők, gondoskodási feladatok, pénzügyi nyomás, konfliktus, betegség, zaj, kevés pihenés vagy túl sok döntés mind emelhetik a stresszt. A test ilyenkor lehet feszültebb, nehezebb, fáradtabb és türelmetlenebb. Az elme újra és újra a feladatokhoz ugrik vissza. A stressz sokszor egy kapacitáskérdést jelez: „Mennyit viszek most, és mi az, ami nem töltődött vissza?”
Ha az aggodalom, a pánik, az alvásproblémák, a kimerültség vagy a testfeszültség gyakori, erős vagy nehezen megszakítható, érdemes szakemberrel beszélni. A pontosabb megnevezés gyakran jobb segítséghez vezet.
- A stressz gyakran terhelésről és kevés regenerációról szól.
- A szorongás gyakran fenyegetésérzékenységről és bizonytalanságról szól.
- A test mindkettőnél hasonlóan reagálhat.
- A következő jó lépés könnyebb lesz, ha tisztábban látod, melyik állapot áll közelebb az igazsághoz.